Kockázati biztosítás fogalomtár

[ kockáztati ]
fogalomtár
[ kockázati ]
fogalomtár
Kockázati (haláleseti) biztosítás:
Olyan életbiztosítás, amely alapvető szolgáltatása a biztosított tartam alatt bekövetkező bármely okú halála.Kétféle lehet a tartama alapján: határozott tartamú és tartam nélküli (un. whole life).
Valójában a szakmában az elsőt, a tartamosat szokás kockázati biztosításnak nevezni, amely akkor szolgáltat, ha a biztosítás tartama alatt hal meg a biztosított. Ez a legegyszerűbb, legolcsóbb és egyben a legrégibb életbiztosítás. Szokás ember CASCO-nak is nevezni. Ez egyfajta „fogadás” a biztosított és biztosító közt, amelynek a tárgya a biztosított halála. Ha a biztosítás tartama alatt következik ez be, akkor fizet a biztosító a kedvezményezettnek, ha nem, akkor szolgáltatás nélkül megszűnik a biztosítás, de mindenki boldog, mert él a biztosított és a biztosítónak sem kellett szolgáltatnia. A biztosító az átvállalt haláleseti kockázat díját részben a halál esetén fizetendő biztosítási összegtől, részben a biztosított életkorától, egészségi állapotától ill. a biztosítás választott tartamától teszi függővé. Minél fiatalabb a biztosított a szerződéskötéskor annál kedvezőbb a halandósági valószínűsége, így az ez alapján számolt díja is alacsonyabb lesz, de természetesen nagyobb választott biztosítási összeg és hosszabb tartam alapján pedig magasabb lesz a díja.
A tartam nélküli változat addig tart, akkor szolgáltat, amikor a biztosított meghal. Itt a biztosítás díját csak a biztosított életkora (halandósági valószínűsége) és a választott biztosítási összeg nagysága határozza meg. Ugyanekkor ez utóbbi típus lesz a drágább, hiszen itt biztosan a biztosító szolgáltatásával ér véget az életbiztosítás, míg a tartamos változatnál a szolgáltatás esélye az életkor, egészségi állapot, stb. függvényében bizonyos százalék. Ezt tükrözi a biztosítás díja.
Bármely okú halál:
A kockázati életbiztosítások biztosítási eseménye, amelybe így mindenfajta halálok beleértendő: betegségből, balesetből (közlekedési, háztartási, sport, szabadidős vagy munkahelyi), erőszakos cselekedetekből (gyilkosságból, vagy öngyilkosság) eredő halál. Az öngyilkosság esetében alkalmazzák azt a megszorítást a biztosítók, hogy a szerződéskötést követő 2 éven belül elkövetettre nem szolgáltatnak.
Kockázatviselés kezdete:
Ez a biztosított számára egy nagyon fontos időpont, hiszen ez mutatja azt, hogy a megkötött életbiztosítás mikortól él, mikortól vállalja át a haláleseti kockázat anyagi következményeinek megtérítését a biztosító. A legtöbb esetben az a biztosítási ajánlat aláírását és az első díj megfizetését követő nap 0. órája.
Várakozási idő:
Életbiztosításoknál bizonyos esetekben a biztosító a kockázatviselés kezdetét késlelteti, nem indítja azonnal. Erre azért van szükség, mert akármilyen részletesen is nyilatkozik a biztosított az egészségi állapotáról, szokásairól, betegségeiről, kezeléseiről az ajánlat készítése során; nem tudhat minden pontosan, hiszen nem jár folyamatosan orvoshoz. A nem tudott, vagy netán elhallgatott információk kiszűrése miatt van szükség arra, hogy a kockázatviselés kezdetét a biztosítók egyes esetekben néhány hónappal eltolják. Ezalatt sok minden kiderülhet. A várakozási idő alatt bekövetkező biztosítási eseményekre a biztosító nem szolgáltat. Ezért nagyon fontos az ügyfél szempontjából, hogy az adott kockázati biztosításnál alkalmazzák-e, ill. hogy hány hónapban határozzák meg a hosszát. A piacon sokáig a 6 hónap volt a jellemző, mára egyre több esetben ennél rövidebb időt, 2-3 hónapot adnak meg a biztosítók, sőt van, ahol el is tekintenek tőle. Olyan esetben nincs várakozási idő, ha biztosítás orvosi vizsgálattal indul, hiszen ilyenkor mindent tud a biztosító a biztosított egészségi állapotáról. Az orvosi vizsgálatot elrendelheti a biztosító (ilyenkor nem kell érte fizetni, benne a van a biztosítás díjában), ha az ügyfél kérésére történik, akkor viszont ezt a saját költségén kell elvégeztetni. Nincs várakozási idő a baleset miatt bekövetkező biztosítási eseményeknél sem (pl. baleseti halálnál).
Technikai kezdet:
Némelyik a biztosító a kockázatviselés kezdetétől függetlenül alkalmazza ezt a technikai kezdetet, ami azt jelenti, hogy biztosítástechnikai szempontból ekkor indul a biztosítás, innentől kell az aktuális díjakat fizetni, ez az időpont lesz a biztosítás évfordulójának dátuma minden évben. A tartam végén ezen a napon jár le a biztosítási védelem. Ez mindig hónap elseje, vagy az ajánlat felvétel hónapjának vagy a következő hónapnak az első napja.
Dohányzó nemdohányzó tarifa:
Az tudományosan bizonyított tény, hogy a biztosított egészségi állapotát, így halandósági valószínűségét nagymértékben befolyásolja dohányzási szokása: dohányzik-e vagy sem, milyen gyakorisággal, milyen mértékben dohányos, mit szív (cigaretta, e-cigaretta, szivar, pipa). Ezért ez a biztosítók számára is nagyon fontos információ, amire mindig rákérdeznek az ajánlat felvételekor, és a válaszoknak megfelelően árazzák be a kockázati életbiztosítást. Szokás ez alapján szegmentált ill. nem szegmentált életbiztosításokat megkülönböztetni a szakirodalomban. A szegmentált azt jelenti, hogy a biztosító nagyon erősen figyelembe veszi ezt a tényezőt a biztosítás díjkalkulációjánál, erősen a nemdohányzók, az egészségtudatosan élők felé téríti el a díjakat, őket akarja elsősorban a biztosítottak veszélyközösségében látni. Mivel ilyen esetben a nemdohányzóknak felkínált tarifák nagyon kedvezőek, fontos a biztosítónak, hogy hitel érdemlően meggyőződjön a biztosított állításáról. Erre szolgál az un. szárazvér teszt, amiből 1,5-2 évre visszamenőleg meg lehet állapítani, hogy dohányzott- e vagy sem az ügyfél. A dohányzási szokásokat csak a biztosítás kötésekor vizsgálják, nem foglalkoznak a menet közben beállt változásokkal. Ez azt jelenti, hogyha valaki dohányzóként kötött életbiztosítás, és közben leszokott a dohányzásról, akkor ilyen esetben úgy tudja olcsóbbá tenni a biztosítását, ha a meglevőt felmondja, és újat köt, most már nemdohányzó tarifával. A nem szegmentált biztosításoknál a biztosító egységes tarifát alkalmaz a dohányosokra és a nemdohányosokra, de itt is alkalmazhat bizonyos mértékű pótdíjat a dohányosok esetében a dohányzás mértékétől függően (pl. 25%-os pótdíj napi 9 száll cigaretta esetén, vagy 50%-os pótdíj minden dohányos esetében)
Dohányzó nemdohányzó tarifa:
Az tudományosan bizonyított tény, hogy a biztosított egészségi állapotát, így halandósági valószínűségét nagymértékben befolyásolja dohányzási szokása: dohányzik-e vagy sem, milyen gyakorisággal, milyen mértékben dohányos, mit szív (cigaretta, e-cigaretta, szivar, pipa). Ezért ez a biztosítók számára is nagyon fontos információ, amire mindig rákérdeznek az ajánlat felvételekor, és a válaszoknak megfelelően árazzák be a kockázati életbiztosítást. Szokás ez alapján szegmentált ill. nem szegmentált életbiztosításokat megkülönböztetni a szakirodalomban. A szegmentált azt jelenti, hogy a biztosító nagyon erősen figyelembe veszi ezt a tényezőt a biztosítás díjkalkulációjánál, erősen a nemdohányzók, az egészségtudatosan élők felé téríti el a díjakat, őket akarja elsősorban a biztosítottak veszélyközösségében látni. Mivel ilyen esetben a nemdohányzóknak felkínált tarifák nagyon kedvezőek, fontos a biztosítónak, hogy hitel érdemlően meggyőződjön a biztosított állításáról. Erre szolgál az un. szárazvér teszt, amiből 1,5-2 évre visszamenőleg meg lehet állapítani, hogy dohányzott- e vagy sem az ügyfél. A dohányzási szokásokat csak a biztosítás kötésekor vizsgálják, nem foglalkoznak a menet közben beállt változásokkal. Ez azt jelenti, hogyha valaki dohányzóként kötött életbiztosítás, és közben leszokott a dohányzásról, akkor ilyen esetben úgy tudja olcsóbbá tenni a biztosítását, ha a meglevőt felmondja, és újat köt, most már nemdohányzó tarifával. A nem szegmentált biztosításoknál a biztosító egységes tarifát alkalmaz a dohányosokra és a nemdohányosokra, de itt is alkalmazhat bizonyos mértékű pótdíjat a dohányosok esetében a dohányzás mértékétől függően (pl. 25%-os pótdíj napi 9 száll cigaretta esetén, vagy 50%-os pótdíj minden dohányos esetében)
Szárazvér-teszt:
Egyes biztosítók által alkalmazott eljárás a dohányzás megállapítására. Pár csepp vérből tudják kimutatni a nikotin bomlástermékét, a kotinint. Ahol a szegmentáció a nemdohányosoknak kedvez a tarifában, ott ezt a vizsgálatot vagy kötelezően előírják a leendő biztosítottnak (pl. Aegon, Groupama, korábban volt Vienna life Biztosító), vagy szúrópróbaszerűen rendelik el (pl. Generáli Biztosító). Nagyjából 1,5-2 évre visszamenőleg lehet ezzel az eljárás kimutatni a vérben a kotinint.
A kockázati biztosítások díjképzése:
A magyar életbiztosítási piacon mindkét díjképzésre (kiegyenlített vagy flat díj, életkori kockázat szerinti díj) találunk példát. A másik jellemzője a kockázati biztosítások díjának, hogy az átvállalt kockázat ellenében rendkívül alacsony a díj. Havi néhány ezer forintos díj ellenében több milliós védelem vásárolható. Minek köszönhető ez? Annak, hogy nem egy szerződés szintjén kell a díjnak kitermelnie a szolgáltatás ellenértékét, hanem az azonos veszélytől tartók veszélyközössége szintjén. A lényeg az, hogy sokan fizessenek keveset, majd azon kevesek családjának, akik idő előtt meghalnak, magas biztosítási összeget lehessen kifizetni a veszélyközösség közös tartalékából.
Kiegyenlített díj:
Ebben az esetben a biztosító a halandósági valószínűség miatt évente növekvő díj helyett a teljes tartamra azonos, kiegyenlített díjat ajánl meg az ügyfélnek, ami azt jelenti, hogy a tartam első felében az életkori kockázatnál magasabb díjat kell fizetni, míg a tartam második felében pedig alacsonyabbat. Ennek kiegyenlítésére szolgál az un. öregedési díjtartalék. A megoldás előnye, hogy hosszú távra, a teljes tartamra tervezhető a díj. Ugyanakkor induláskor magasabb a díj, mint a másik díjképzés esetén. A magyar kockázati biztosítási piacon túlnyomórészt ezt a díjképzést alkalmazzák a biztosítók.
Életkori kockázatnak megfelelő díj:
Az életkor előrehaladtával nő a halandósági valószínűség, ráadásul nem lineárisan, hanem exponánciálisan. Az életkornak megfelelő kockázati díj is így évente egyre növekvő mértékű. Ez azzal jár, hogy a kezdetben alacsonyabb díj évről évre emelkedik. Fiatalon az ilyen biztosítás induló díja alacsonyabb, mint a kiegyenlített díjú biztosításé. Ugyanakkor az évek előrehaladtával a díj magasabb lesz, mint a másiké. A másik gond ezzel a díjképzéssel, hogy az ügyfelek számára kiszámíthatatlan, tervezhetetlen költséget jelent a jövőben. Jelenleg a magyar piacon egy termék ilyen (Uniqa Life Protect 2.0).
Halandósági valószínűség:
Azt mutatja meg, hogy egy x éves ember esetében mennyi a valószínűsége annak, hogy 1 éven belül meghal. Ezt a biztosítók az un. halandósági táblázatok segítségével számolják ki. Ezeket a táblákat a néphalandósági táblák alapján készítik, de a nagy ügyfélkörrel rendelkező és régen működő biztosítóknak van saját halandósági táblázatuk is, amelyek az ügyfeleik adatai alapján állnak össze.
Veszélyközösség:
A biztosítottaknak az a biztosító társaságok által szervezett csoportja, amelynek a legfőbb jellemzője, hogy tagjai azonos veszélytől tartanak, és emiatt kötnek biztosítást. A kockázati biztosítások esetében a túl korai haláltól tartók szervezhetők egy veszélyközösségbe. Lényege, hogy a biztosításokra jellemző kockázattranszfer ezen keresztül történik.
Kockázattranszfer:
A biztosítások lényege pénzügyi szempontból, hogy ez egyén számára kezelhetetlen, kiszámíthatatlan, és túl nagy veszteséggel járó jövőbeni anyagi károkat alakítja át tervezhető, kezelhető nagyságú, kiszámítható pénzügyi kiadássá, cash flow-vá. Egyszerűbben: havi néhány ezer forint biztosítási díj ellenében ad akár több millió forintos biztosítási védelmet halál esetére a szeretteinknek.
Előrehozott szolgáltatás:
A korszerű kockázati biztosítások már nem csak egy biztosítási eseményre (tartam alatt bekövetkező halál) szolgáltatnak, hanem megjelent bennük emellett az un. előrehozott szolgáltatás is. Erre alapot az un. terminális állapot bekövetkezte adhat, vagyis ha a biztosított olyan súlyos betegségben szenved, amely következtében várhatóan 12 hónapon belül meg fog halni. Ilyen diagnózis esetén a biztosítási összeg egy részét kifizeti a biztosító, majd ezzel megszűnik a kockázati biztosítás, de van olyan megoldás is, ahol az ezt követő halál esetén is van még szolgáltatás (Aegon Vitál Max, Generáli TestŐr, CIG Bárka). Mire jó az az újítás? Többféle felhasználása is lehet az így kifizetett szolgáltatásnak: alternatív, fizetős gyógymód megfinanszírozása a gyógyulás reményében, bakancslista megvalósítása, stb.
Díjvisszatérítés (ügyfélbónusz):
A kockázati biztosításoknál is fennállhat annak a veszélye, hogy az ügyfél a tartam előrehaladtával már nem érzi annyira fontosnak a biztosítási védelmet, hiszen nem halt meg, nem volt biztosítói szolgáltatás, de a díjakat továbbra is fizetni kell. Ennek ellensúlyozására jelent meg egyes biztosítóknál, hogy a tartam során vagy lejáratkor a befizetett díjak egy részét valamiféle hűségbónuszként visszaadják. Legrégibb példa erre a Generáli Biztosító TestŐr nevű biztosítása, ahol a tartam végén legalább 10 éves tartam és kármentesség esetén a befizetett díj 20%-át visszaadják.
Egy vagy több életre (biztosítottra szóló) biztosítás:
A kockázati biztosítások eltérők lehetnek abból a szempontból is, hogy egy biztosításon belül hány biztosítottra terjed ki a védelem, ill. hány szolgáltatás történik. Beszélünk egy életre szóló (egy biztosítottas), több életre szóló (több-biztosítottas) életbiztosításokról. Az utóbbin belül megkülönböztethetünk valódi több-biztosítottas vagy csak látszólagos, kvázi több-biztosítottas megoldást. Az egy biztosítottas azt jelenti, hogy egy életbiztosítási szerződésnek egy biztosítottja lesz, az ő halála a biztosítási esemény, vagyis egy szolgáltatás lehetséges. A valódi több- biztosítottas termék esetén több biztosított vonható be a szerződésbe, és mindegyikük tartam alatt bekövetkező halála esetén van szolgáltatás. Akár még eltérő nagyságú szolgáltatásokat is be lehet állítani. A kvázi több-életes biztosításoknál egy szerződésnek több biztosítottja van, de csak egy szolgáltatása, mert csak az elsőnek bekövetkező halál esetén fizet a biztosító, majd ezt követően megszűnik a biztosítás (pl. NN Amulett névre hallgató biztosítása). A többéletes megoldások lehetnek vonzók a családok vagy családi kisvállalkozások számára, hiszen egy szerződésen belül, kevesebb adminisztrációval egyszerűbben megoldható több ember biztosítási védelme.
Maradékjogok:
Ezek akkor illetik meg az ügyfelet, szerződőt, ha nem szolgáltatással ér véget a biztosítás. Ilyen a visszavásárlás, díjmentes leszállítás lehetősége. A kockázati biztosítások esetében nincsenek maradékjogok, hiszem azok alapja a biztosítási díjba beépített díjtartalék lenne, ami a lejárati szolgáltatás fedezete. Ez azt jelenti, hogy a kockázati biztosításokat nem lehet visszavásárolni, pontosabban ebben az esetben az ügyfél nem kap vissza semmit az addig befizetett díjaiból. Ugyanígy nincs mód arra, hogy díjfizetési nehézségek esetén díjmentesen leszállítva díjfizetés nélkül mehessen tovább a biztosítás.
A kockázati biztosítások változtathatósága:
Ezeknél a tartam alatt arra van mód, hogy változtassanak a díjfizetés módján (csekkes, átutalásos, csoportos beszedéses), gyakoriságán (havi negyedéves, féléves, éves), a kiegészítő biztosítási védelmen általában évfordulón, az alapbiztosítás biztosítási összegén, ha nagyon biztosítási védelemre van szükség. A biztosítási összeg csökkentése általában nem lehetséges, ezt a csak a szerződés felmondásával és újrakötésével lehet megtenni.
A kockázati biztosítások felépítése:
Többségében alap és hozzá köthető kiegészítő (baleseti, betegségi, rokkantsági) biztosítások révén lehet felépíteni a szükséges biztosítási védelmet. Van egy kivétel, a Generáli TestŐr biztosítása, ahol a haláleseti, baleseti, betegségi elemek egyenrangúak, vagyis egymás nélkül is megköthetők.
Hitelfedezeti záradék:
Többségében alap és hozzá köthető kiegészítő (baleseti, betegségi, rokkantsági) biztosítások révén lehet felépíteni a szükséges biztosítási védelmet. Van egy kivétel, a Generáli TestŐr biztosítása, ahol a haláleseti, baleseti, betegségi elemek egyenrangúak, vagyis egymás nélkül is megköthetők.
Hitelfedezeti záradék:
Ő az a személy, aki az életbiztosítási szerződésben a biztosítóval jogviszonyt létesít, megköti a szerződést, fizeti a biztosítás díját. Lehet magánszemély vagy jogi személy. Sokszor egyszemélyben a szerződés biztosítottja is.
Biztosított:
Az a személy, akire kötik az életbiztosítást, kockázati biztosítás esetében a biztosítás tárgya az ő tartam alatt esetleg bekövetkező halála. Személye lehet azonos a szerződőjével, de lehet attól eltérő is. A szerződő és a biztosított együtt jogosult jelölni a szerződés szolgáltatásaira a kedvezményezett(ek)et. Ha a szerződő és a biztosított nem azonos, akkor csak együtt rendelkezhetnek a biztosítás felett.
Kedvezményezett:
Az életbiztosításoknak a szerződő és a biztosított mellett harmadik fontos szereplője, hiszen ő az, aki a szolgáltatásokra jogosult, neki(k) fizet a biztosító biztosítási esemény kapcsán. A szerződő és a biztosított közösen jelölik, és együtt változtathatják meg a személyét. Ugyanakkor jogaiba csak akkor lép, semmivel sem előbb, ha bekövetkezik a biztosítási szerződésben rögzített biztosítási esemény. Innentől viszont ő rendelkezik a biztosítási összeggel. A kockázati biztosításban haláleseti kedvezményezett szerepel. Egy szolgáltatásra egy vagy több kedvezményezett adható meg. Bárki lehet kedvezményezett, de általában nem ajánlott kiskorút megjelölni, mert az ő nagykorúságig nem rendelkezhet a biztosítási szolgáltatásként kifizetett pénz felett, azt gyámhatósági letétként fogják kezelni 18 éves koráig. A kedvezményezés során, ha az ügyfél akarja, törvényes örököst is meg lehet adni, név nélkül, de ebben az esetben a biztosító csak azt követően tud szolgáltatni, ha a hagyatéki eljárás végén eldőlt, hogy ki a biztosított törvényes örököse. Ezért is ajánlott mindig az ajánlaton névvel megadni a kedvezményezettet, mert ebben az esetben a biztosító néhány napon belül szolgáltat. A kedvezményezett személye nem támadható meg egy hagyatéki eljárás során sem. 2013 óta jelölhető un. visszavonhatatlan kedvezményezett is, ebben az esetben a kedvezményezett is írásos beleegyezését adja jelöléséhez, így személyét változtatni is csak az ő beleegyezésével lehet.